ŐSTÖRTÉNETI ISMERETEINK

     Az egyiptomi Óbirodalom kialakulása előtt jöttek létre Mezopotámia déli mocsaras részein a legrégibb sumer  (szumír) városállamok. Első királyaink a népmeséinknek, legendáinknak és mítoszainknak hőseivé lettek. Történeti személy lehetett  Gilgames is.

Idézet a Gilgames eposzból:

" Ő rakatá a bekerített Uruk erős bástyafalát is,

   szent Éanna szűz templomának oszlopsorát, az ércszilárdat,

   és a kemény párkányú, vastag külső falakat ő rakatta"

Etana, az észek-mezopotámiaiai Kis város királya:

" A nép pásztora, aki az égig emelkedett fel, az országunkat megszilárdította, és 1550 évig uralkodott."

Egy pecséthengenger ábrázolja azt a jelenetet, amint a király sasszárnyakon az égbe emelkedik. A mítikus személy történelmünk eltitkolt ls elfeledett hőse lehet, aki Kr. e. 5000 évvel uralkodott.

Agyagból készültek "könyveik, irataik, pecséthengerei

A kegyvesztett Szaddam Husszein azt igérte. hogy " a magyarság számára meglepetést tartogat országában és múzeumaiban".

Porrá rombolta ősi emlékeinket az Irakot lerohanó, barbár amerikai horda.

Pompás dísztárgyak kerültek elő a dél-mezopotámiai Ur városának legkorábbi királysírjaiból (Kr.e. 26-sz. ) Mint például:

Aranyból, ezüstből és lazurkőből készült bikafej, amely eredetileg egy hárfa rezonancia-szekrényét díszítette.

Ur királyának harci kocsiján letiporja az ellenséget ( amely domborművön a szekerek kerekei még kezdetben tömörek voltak)

A Kr.e. 3-4 évezred táján váltak a sumer városok -Ur, Uruk, Lagas- gazdasági hatalommá, Elő-Ázsia kereskedelmének első központjaivá. Ezt a nagy templomgazdaságokban  és mindig rendelkezésre álló nyersanyagkészleteiknek köszönhették.

A LAGASI TEMPLOMÁLLAM

A SUMER (SZUMÍR) TANÍTÁS  SZERINT MINDENKI--A KIRÁLY IS, A GAZDÁLKODÓ PARASZT IS-- EGYARÁNT AZ ISTEN SZOLGÁJA.

TEREMTÉSMÍTOSZ:

"Az istenek szolgálatára népesítse be az ember a Földet:

  szabja meg a dolog határát, imádásra szentélyt emeljen...."

"Építeni az ember dolga, rendben tartani gazdaságát, az ország erejét növelni, és megadni az isteneknek az illő részt minden javakból"

A sumer városok viszályát kihasználva, a közép-mezopotámiai akkád, sémi nyelvet beszélő Agade tartomány ura, Sarrukin Mezopotámia nagy részét elfoglalta és az akkád birodalomba beolvasztotta. (Kr.e. 2370) Nem sokáig tartott az akkád birodalom, mert az utolsó nagy hatalmú királyuk Sarkalisarri (Kr.e. 2220) uralkodása idején a hegyi guteus törzsek bevonultak Mezopotámiába és elsöpörték az akkád birodalmat.

Mezopotámia kisebb államokra szakadt. Az Eufrátesz partján lévő Mari állam királyai, mintegy 10000 agyagtáblát őriztek irattáruk tanúsága szerint. Levelezésben állottak a Közel-Kelet többi királyával (Kr.e. 2110) Délen a sumer államok nyerték vissza szabadságukat az ősi nagyvárosok, Lagas és Ur vezetése alatt!

Uralkodóik: Gudea , Lagas királya (Kr.e. 2150) és Ur-nammu Ur királya már a háborús cselekedeteket elitélik és egy új vallást alapítanak a SZERETET VALLÁST

Hammurapi fél évezreddel az akkád birodalom után, újra egyesítette Mezopotámiát, megdöntötte Mari királyságát, és Babilón központtal létrehozta az óbabilóni birodalmat.

Híres lett Hammurapi törvénykönyve, amely nem más , mint a sumer (szumír) törvények egybefoglalása és kiegészítése. Három rendre osztotta a társadalmat: 1. szabadokra  (saját termelőeszközökkel)

                                    2. félszabadokra (személyükben szabadok voltak)

                                    3. rabszolgákra (Királyi és templomi dolgozók)

 HAMMURAPI TÖRVÉNYHOZÁSÁNAK CÉLJA:

" hogy az igazság az országban felragyogjon, gonosz és elvetemült kipusztuljon, hatalmas a gyengét meg ne károsíthassa, hogy Napistenként  felkelvén az országot fényárba borítsam"

MEZOPOTÁMIÁBAN FENNMARADT ÉPÍTÉSZETI ÉS MŰVÉSZETI EMLÉKEINK:

Romokban maradt fenn Ur városának zikkuratja (toronytemplom és csillagvizsgáló)

Kr. e. 2. évezredben felemelkedett Mari állam fővárosának romokban fekvő, hatalmas méretű királyi palotája. A  trónterem egyik freskómaradványa, melyen Zimrilim király tűz-és ital áldozatot mutat be a holdistennek, Színnek.

A SUMER ÍRÁS: képszerű jelekből idult ki, de a puha agyag megkövetelte az ék formájú szó- és szótagjelek használatát. (ÉKÍRÁS)

CSILLAGÁSZAT: Zikkuratokon figyelték meg az eget, megkülönböztették a bolygókat a csillagoktól.

MEZŐGAZDASÁG: Mezopotámia jólétének alapja afejlett földművelés volt. a terméshozamot a mezőgazdasági technika fejlesztésével növelték. a sumer tölcséres eke a vetőmagot pontosan juttatta a barázdába.

A SUMER ÉKÍRÁS  

Oldal: Őstörténeti ismeretek
" HOGY AZ IGAZSÁG AZ ORSZÁGBAN FELRAGYOJON..."( Hammurapi ) - © 2008 - 2024 - keditarte.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat